IzingAntal

A zöld és magyar mintafaluban a legmagasabb az egy főre jutó elnyert pályázatok száma. 2004 óta 60 értékes díjazású fejlesztési pályázatot nyertek el.

Nagypáli, Zala megye zöld gyöngyszeme, a cikkek címeiben csodafalunak is nevezett falucska 2004 óta hatvan pályázaton több százmillió pályázati forintot nyert, olykor európai pénznemben. Nagypáli a zöldek Európa-bajnokságán ezüstérmes lett, Köcse Tibor a prágai parlamentben vette át a díjat.

A hat négyzetkilométeres Zala megyei Nagypáliban, ahogyan az egész Zalai-dombságban igen magas a napsütéses órák száma. Négyszázharmincan élnek itt. Minden hetedik emberre jut egy nyertes pályázat…

Nagypáli neve hatszáz éve még Pály néven szerepel. A név kötelez. Pály, a nyertes pályázatok falva.

A több száz hektárnyi erdők, szépen művelt földek, szőlőskertek között, völgyben fekvő szép kis falu jelentős népességnövekedése nemsokára folytatódik. Egy fiatal házaspárnak a Petőfi utcában ugyanis hármas ikrei születnek. Ünnepi pillanat Nagypáliban, mint minden születés – mondta el a heteknek Szita Gabriella jegyző.

A zalaegerszegi kistérséghez tartozó Nagypáliban nincsen pártoskodás. Nem vették át, nem képezték le a hazai széttagozódást. De mondhatjuk így is: Nagypálit nem sikerült megosztani. Otthonuknak tekintik Nagypálit, azt keresik, miben tehetik közösségük életét még inkább jobbá. Közös vonásuk: büszkék Nagypálira.

Odaállnak a rászorulók mellé, nem hagyják egymást egyedül a bajban. Egy hajdan igen jó kezű asztalosmestert, aki mára nagyivó lett, nem hagyták hajléktalanná válni, segítettek megőrizni hajlékát.

Köcse Tibor polgármester a prágai parlament épületében vette át a megújuló erőforrások hasznosításában élen járó európai települések képviselői a RES Champion (Megújuló Energiák Bajnoka) kitüntető címet.

Első helyen Kronprinzenkoog (Németország), második helyen Nagypáli, harmadik helyen Dobbiaco (Olaszország) végzett. Azért versenyeztek egy kategóriában a dobogósok, mert ötezernél kevesebben lakják őket.

3500 település, így majd' 60 millió lakos részvételével zajlott a RES Chamipons League (a Megújuló Energiák Európai Bajnoksága) második éve. A napenergia és biomassza felhasználást népszerűsítő programban a résztvevők együttesen közel kétmillió négyzetméter napkollektor felülettel, háromezer megawatt napelemes kapacitással és ezeregyszáz megawatt biomassza hasznosítással büszkélkedhetnek.

Az energetikai szakértőkből, környezetvédelmi szervezetekből, önkormányzati szövetségekből és szakújságírókból álló zsűri egyrészt a beépített kapacitások mennyiségét, másrészt a helyi döntéshozók fejlesztésekben és lakossági tudatformálásban játszott szerepét illetve a helyi stratégiai gondolkodást értékelte – olvashatjuk az Energiaklub közleményében.

Köcse Tibort, a zöld falu független polgármesterét 1994 óta folyamatosan újraválasztják. Ő hivatásos katonaként, családjával költözött a Zalaegerszeg közelében fekvő Nagypáliba. Könnyűszerkezetes házak építésével foglalkozik vállalkozásában.

- Mit szólsz a zöld fejlesztéshez? – kérdeztük a lakóligetnél egy fiútól.

- A zöld szín a magyar zászló része, tehát itt is természetes – válaszolta nevetve, kezét széttárva.

Ha egy pályázathoz a sok közül költségvetésből nem volt fedezetük, akkor azt az OTP önerő pótló hiteléből oldották meg. A Hetek információja szerint költségvetési éven túl nyúló önerő hitelt az OTP a jövőben nem tud nyújtani, a magyarázat az önkormányzatok jövőre nézve bizonytalan finanszírozási helyzete volt. Erről Nagypáliban semmit nem tudtak mondani. Az azonban bizonyos, hogy a pályázati fejlesztéseknek, beruházásoknak vége széles e hazában, ha az önerő hitel nem működik tovább.

Tucatnyi dunántúli falu hozta létre a Pannon Interregionális Innovációs Nonprofit Kft. Legtávolabbi partnerük talán a Fejér megyei Mór városa. A társaság alapító tagjainak pályázatát jutányos áron írja meg, de a nem alapító tagoknak is jó áron dolgoznak. Nagypáli székhelyű cég, melynek referenciája a hatvan Nagypálinak hozott nyertes pályázat.

A pályázatokból Budapesttől 240 kilométerre valódi európai falut építettek. Csapadékvíz elvezető rendszer, gázvezeték- és szennyvízhálózat, kábeltévés rendszer, ravatalozó, játszótér, ökocentrum, kerékpárút tervdokumentáció, templom felújítás, orvosi rendelő felújítás, közvilágítási program, biogáz erőmű tervdokumentáció, faluszépítés, turisztikai jövőkép koncepciója, Öko Fesztivál évente, virágosítás, biomassza erőmű tanulmány, illegális hulladéklerakók felszámolása, napelemes villamos-energia rendszer, közösségi ház bővítése, energiafűz ültetvény, turisztikai szálláshelyek, kőkereszt felújítás, fotovoltaikus napelem, szélturbina, Pellet kazán és még sok más valósult meg, készült el, épült ki, terveződik.

A pelletkazán fűtőanyaga összedarált, összepréselt fahuladék és növényi rost. A faluban és a környéken számos fafeldolgozó vállalkozás működik. Ágak, nyesedékek és fafeldolgozási melléktermék révén 18, 7 millió megajoule energiaértékű hulladék áll rendelkezésre.

Mondanunk sem kell, hogy a megújuló energia szükségességére - Nagypáliban is -, az energia árakban, a gázimportban fellépő bizonytanság-sorozatban és a környezettudatos szemléletben kaphatunk világos választ.

A sok napsütéses órával bíró Nagypálit 5200 wattos napelem kapacitás jellemzi. 315 négyzetméternyi napkollektor gyűjti az energiát – süssön ránk a Nap. Ebből a 900 watt lakóházaknál, magánkézben működik, 31 négyzetméteren. Nagypáli célja, hogy a környezetkímélő rendszereket minél több nagypáli háztartás átvegye.

Igazán megragadott nagypáliban, hogy az irodában például esővízzel működik a vécéöblítő, tartályai az esővizet gyűjtik össze.

Egy négyszemélyes családban átlag 150 liter csapvizet használnak el naponta. A szürkevízzel, tehát nem ivóvízzel kiváltható mennyiség hetven liter naponta.

Nagypáli ökoturizmust akar teremteni. Ez azt jelenti, hogy már mostantól bárkit szívesen fogadnak egyeztetés után egyénileg, csoporttal. Van mit megmutatniuk a Föld jövőjét, a saját jövőnket óvni akaró magyaroknak és más földlakóknak. A Zalai-dombság gyöngyszemét, a Nagypálit látni akaró vendégek szívélyes vendéglátást érzékelhetnek. Ezt a tájat annyi kis völgy tagolja, hogy aprófalvas, „szeges” vidékké tette. Ruffy Péter riporter így ír a Zalai-dombságról:

„Ezernyi völgy. Ezernyi hajlat, ezernyi domb, ezernyi erődsziget. (…) Ezernyi hajlék, fehér présházak, vasalt ajtajú öreg borospincék, tündérnyi völgyhajlatok…fekete rigó füttye hinti be a tájat. A tájat mely hasonlíthatatlan. A tájat, mely egyedülvaló.”

Olvasok a faluról indulás előtt, leginkább az energiafűz ültetvény léte ajz fel. Utána olvasok és olyan érdekeseket találok róla, hogy középiskolás fiam kezébe adom. Ő azonban azt mondja, hogy erről tud, mert a médiatanáruk egy zöld újságíró, aki beszélt erről és még filémet is láttak.

Az energiafűz ültetvényt három éve géppel dugványozták néhány nagypáli hektáron, hektáronként 14 ezer dugvány elhelyezhető. Gyorsan nő, egy tőn több szál is. A nádra hasonlít, ha megnő. Amikor hosszúnyelű vágókoronggal betakarítják, akkor újra nő a tőről. Öt évvel az ültetés után éri el fénykorát. Onnantól naponta három centit képes nőni, egyetlen tőről naponta 15-20 liter vizet elpárologtatnak, vagyis belvizes területeken kiváló. Humuszképzésre, a talajszerkezet javítására is kiválók. Rekultivációs növény, tdehát még a meddőhányón is megél, még annak a talaját is termőre képes fordítani.

Energetikai célokra nemesítik, mert magas szalicil alkohol tartalma miatt 4900 kcal/kg a fűtőrétke, ami bizony megegyezik a szénpor fűtőértékével. Lényege, hogy az energiafűz termesztésével ki lehet váltani az erdők tűzifának való kivágását. Évente kétszer is betakarítható. Mind a kétszer megoldható az, hogy mezőgazdasági holtszezonban arassák a füzet. Ami az egész mezőgazdaság számára új alternatíva lehet.

Nagypáli tíz éve kimondottan hátrányos pénzügyi helyzetben volt. Az akkori vezetés a fenntartható fejlődés irányába fordította az önkormányzatot. A megújuló energiaforrások mellett a másik irány a turisztikai vonzerő növelése volt és maradt. A Nagypáli mintaprojekt meghozta a pénzügyi stabilitást és a környezet tisztaságát. A Megújuló Energiaforrások Innovációs Ökocentruma inkubátorház lesz, vagyis olyan vállalkozások otthona, melyek megújuló energiaforrások alkalmazását ösztönzik. Jelentős szakmai turizmusra számítanak a konferenciákon. Nagypáli hármashatár mentén való fekvését is ki akarja használni – horvát, szlovén és osztrák kapcsolatokat szeretnének bevonni. Ezzel nemzetközi partnerségen alapuló pályázati projektek is megvalósulhatnak Zalában. Kézműves műhely, kerékpáros központ, trópusi növényház és kápolna, egészségmegőrző központ, pajtaszínház szerepelnek az európai falu álmaiban. Testvérvárosi szerződést kötött Nagypáli a szudáni Kosty várossal. A felek a kölcsönös segítségnyújtásban is megállapodtak, ám a Zalaegerszeg közeli település a turizmust és a gazdaságot érintően szeretne profitálni az együttműködésből. A polgármester a szerződés megkötésekor úgy magyarázta ezt a lépést, hogy „a kistelepülésekre nehéz befektetőket csalogatni az európai országokból. Ezért vetődött fel a nyitás gondolata Közel-Kelet, illetve az afrikai országok irányába.”

Már létrehoztak egy tourinform irodát, melynek az lesz a feladata, hogy többek között a testvérvárosból is szervezzen utakat, illetve programokat.

Az eddigi tárgyalások a gazdaságfejlesztési lehetőségekről is szóltak – írja a Nyugat-dunántúli regionális hírportál. Egy kartuni, 3 ezer főt foglalkoztató gyár igazgatójával például televízió, gépjármű, illetve mezőgazdasági gépek közös gyártásáról ejtettek szót. Ennek lényege, hogy több munkadarab előszerelése Nagypáliban vagy környékén, végszerelése pedig Szudánban történne.

A Napkorona Bajnokságban is 2. helyezést értek el, a közeli, szintén zalai tájon fekvő Dötk előzte meg Nagypálit. A versenyben azt értékelték leginkább, hogy egy lakosra mekkora napkollektor felület jut négyzetméterben. A győztes Dötkön igen sok napkollektor működik és falu harminckét házában összesen huszonhat dötki ember él.

Egyszer talán Dötkre is elmegyünk.