A Bicskei TC megalakulása a gyerekeknek köszönhető Övéké volt a kezdőrúgás. Tán be kellene vezetni, hogy a Bicskei TC egyes focimeccsein mindig olyan gyerekek végezzék el a kezdőrúgást, akik ezt valahogyan kiérdeméltek. Pl. gólkirályok a legkisebbek között.
1912-ben alakult meg a BTC. Jakab István László könyve szerint
éppen abban az évben, amikor az első levegővel felfújt bőrlabda megjelent a faluban.
A bicskei labdarúgás jövőjét ma, 2006-ban, ugyanúgy a gyerekek jelentik, ahogyan a kezdőrúgás az övék volt 1912-ben.
Vajon miért? Mert elunták a régi labdajátékokat és 1912-től már levegővel felfújt bőrlabdát rúgtak, két kapura, gólra játszva Bicskén is - és azt azóta sem unták meg a nemzedékek. Ez derül ki az olvasó számára, Jakab István László: Bicske története című nagyszerű művéből. Előbb valóban csak a gyerekek fociztak Bicskén. Aztán az ifjak is rákaptak.
Különösen jóleső dolog, hogy Bicske 2006-ban egy nemzetközi ifjúsági tornának adhatott helyet. Ezzel közel 100 év után az "alapító gyerekeket" ünnepelte.
Őket, akik már rég nem élnek, de a focit Bicskére a gyermek ösztönösségével behozták. Őket, a fiainkat, akik ma még "kicsik", de a focit Bicskén megőrzik a mai egyesület focistáiként, mai edzőik keze alatt tanulva, akik szintúgy itt kezdtek játszani.
A BTC elnöke Bernáth István volt, a klub színe akkor még piros-fehér. Az első pálya a Battyhány-kastély kertjében állott. A második a libalegelőn. A harmadik a Halászháznál, a mai Bem utca végén. Innen került a pálya mostani helyére, az 1-es főútvonal építése miatti kisajátítások idején. A Halászház melletti BTC-n volt kuglipálya, két teniszpálya, a focipályát pedig még alagcsövezték is, mint a reptereket szokták, hogy esőben föl ne ázzék a talaj. Mindez a máig nem látott békebeli igényesség a régi bicskeiek elmondása szerint többnyire Prockl Gyula iskolaigazgató, tanítónak volt köszönhető. "Prockl bácsi" hozta be Bicskére a teniszt is. Építtetett egy agyagos talajú teniszpályát. Ő maga könyvből tanulta meg a játék szabályait, hogy továbbadhassa. Olyan sikere lett, hogy még egy pályát kellett építenie -- olvasható a bicskei születésű Erdődy Gyula emlékezésében. (Erdődy, aki ott a Halászház mellett adogatott és fogadott életében először, Budapestre kerülvén 15 éven át a Magyar Teniszszövetség elnöke volt.)
A focin és a teniszen kívül gyakoriak voltak az atlétikai versenyek. A teke megtartotta vasárnapi népszerűségét. Egyedül krikett nem tudott gyökeret verni, azt nem szerették meg. Működött viszont úszószakosztály. Előbb a Máléhegy alatti 4-es tóban tanultak úszni a gyerekek! Aztán a Csabdi felé eső 1-es tóban. Végül a Galagonyás alatti 2-es tóra vitte őket Prockl bácsi. Ott rendezték meg a BTC első bicskei vízipóló-bajnokságát, az akkor már úszni jól tudó növendékek. A zsilip oldalán lévő partnál volt ugyanis a halágy, ahol elég mély volt a víz a versenyekhez.
A sporthoz szükséges pénzt a tanító, igazán önzetlen támogatóktól szerezte meg. Börcs György nevére emlékeznek az akkori gyerekek és Bíró György szponzor neve is fennmaradt. Ő volt a villanytelep vezetője, aki az 1930-as években megszervezte Bicske történetének talán legkiválóbb labdarúgó csapatát. A régi BTC-ben túraszakosztály is működött. Főleg a Vértes-hegységbe jártak. Körtvélyesre, Vitányba, Gesztesre és Majkra. Minden évben elutaztak a Balatonra, ami akkor nagy szó volt, mert sok gyerek akkor látta először a
magyar tengert.
A Bicskei Torna Club története feldolgozásra vár, mert a nemzedékek során ezer és ezer lelkes tagja, igazán önzetlen támogatója, sportolója és szurkolója volt. Összetartó, kulturált, sportszerű emberek. Meg kellene hallgatni azokat, akik még élnek közülük, míg nem késő. Hogy a kép teljesebb legyen, hogy azt a régi képet a mai mellé tehessük. Így talán eldönthetnénk, melyik kép kell. Az akkori, vagy a mai? Bár ezt enélkül is tudjuk.
Ami biztos: minden a gyerekekkel kezdődött. Most is velük kezdődik és velük végződik minden.
Utolsó kommentek