A tokaji bor filozófiája

Ma Szerencsen jogerősen épülhet egy szalmatüzelésű erőmű, ami a világörökséget veszélyeztető, környezetterhelő, társadalmilag nem indokolt, túlméretezett - mondta el a budapesti tiltakozáson Nagymajtényi Gábor tiltakozó. Ismeretlen tulajdonosok gazdasági érdekeit szolgálja a helyi civilek és a teljes magyar társadalom ellenében.

Fotó: Vörös Szilárd

Negyvenen érkeztünk a Nagy Imre szoborhoz, a Kossuth tér melletti Vértanúk terére, melyre a Mezőgazdasági Könyvesbolt üres kirakata ásít. Metrón jöttem Budáról. Ahol Orbán Viktor éppen most országértékel. Egy idősebb úr hangosan örvendez az ellenőrök felé metróban:
- Végre békávés szabadlábon! Ez igen!
- Sokat néz tévét a bácsi - felelték kesernyés mosollyal.

Az MTI híre szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2010. január 22-én jogszabálysértés hiányában jogerősen elutasította a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának az erőmű engedélyezési eljárásával kapcsolatos kifogásait. A Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület közleményben arra kéri a borászokat, hogy vegyék ezt tudomásul, és ne teremtsenek ellenséges hangulatot, mert „eltaszítják a környékről a munkahelyeket teremteni szándékozó befektetőket, és kockáztatják a világörökségi címet”. A Tokaj-hegyaljai borvidék kapujának nevezett Szerencsen csaknem fél évtizede akar 50 megawatt teljesítményű szalmatüzelésű erőművet építeni a BHD Hőerőmű Zrt. Bár a kivitelezés jogerős engedély birtokában megkezdődött, ugyanakkor sokan – politikusok, környezetvédők – ezt a történelmi borvidék védelmére hivatkozva helytelenítik. Az erőművi építkezés helyszínén a tereprendezés csaknem két évvel ezelőtt megkezdődött, ám a jogi procedúra miatt azóta alig történt érdemi munka, miközben 2010 januárjára tervezték az erőmű beindítását.

- Mi követeljük - folytatta Nagymajtényi -, a környezetvédelmi hatástanulmány közzétételét. A társadalmi egyeztetést a tényleges érintettek mindegyikével. A közérdek érvényesítését a privát érdek fölött - mondta a szervező és ezt magam is fontosnak tartom az ellopott országban.

Csite Norbert szervező és tokaji borosgazda szavaiból kiderül, hogy ezt a tiltakozást nem a szervezet hozta létre, hanem állampolgárok. Azt is közölte, hogy szerinte a korrekt tájékoztatás hiánya jellemzi az ügyet, amely egy rendes demokráciában nem engedhető.

A Köztársasági Elnöki Hivatalhoz fordultam másnap ezzel a kérdéssel: "Sólyom László köztársasági elnök úr munkásságának egyik emlékezes és pozitív pontja a Zengő védelme. Tervez-e a köztársasági elnök lépéseket Tokaj védelme érdekében?" A sajtóosztályon azt a tájékoztatást kaptuk, hogy egyelőre nincs tervezett állásfoglalás és ha ilyen születik, arról a sajtó közlemény formájában értesül.

Illés Zoltán környezetvédelmi szakértő, fideszes országgyűlési képviselő a Heteknek elmondta:
- A mezőgazdasági hulladék hasznosítása valóban szükséges, de a helyszín megválasztása semmiféleképpen elfogadható. Erre a döntéshozóknak két motivációja volt - folytatta -, az egyik ok politikai (Szerencs is szocialista vezetésű és a kormány is - A szerk.) A másik a távvezeték közelsége. Mindkettő szempont elfogadhatatlan, hiszen a távvezeték és az erőmű összekötése fejlesztés kérdése. A kiválaszott helyszín Illés Zoltán szerint azért komolytalan, szakmailag megalapozatlan, nem végigondolt, mert a borok királya, a királyok bora termőterülete mellett ez nem megengedhető fejlesztés, hiszen okot ad a hungarikumnak számító tokaji bor, a közös nemzeti kincsünk dehonesztálására a konkurencia részéről - zárta Illés Zoltán.

- Mi kérjük - folytatta a téren Nagymajtényi Gábor -, hogy a parlament garantálja a Zemplén és a Világörökség Tokaj-hegyalja természeti értékeinek megőrzését. Mi támogatjuk a a helyi szereplők összefogását, hogy minél több olyan munkahelyteremtő beruházás és fejlesztés indulhasson, melyek a térség meglévő adottságaira épülnek és nem tesznek kárt a természeti értékekben.

Nagyon fontos vállalás következik, amelyben jómagam is részt kívánok venni: "Mi vállajuk, hogy a jövőben is tekintélyes mennyiségű tokajit fogyasztunk, élvezzük a madárdalt a zempléni erdőkben és a helyi ételekkel tömjük a bendőnket."

Aztán jöttek ezek a tények, melyek szintén lényegesek, amiből szívem szerint alcímet csinálnék:

Ma Magyarország lakosságának 2%-a párttag. 98%-a nem párttag. 100%-a civil.

A szerencsi szalmaégető hőerőmű beruházója Hujber Ottó volt szocialista képviselő, aki szinte biztosan az MSZP-klientúra tagja. A magam részéről arra számítottam, hogy átpolitizált szféráinkban erre az ún. baloldali projekt ellenzésére ugrik majd a jobboldal, de lehet, hogy őket most elfoglalta az országértékelés.

Rónavölgyi Endréné (MSZP) polgármester: "Továbbra is harcolni fogok azért, hogy a meglévő értékek megőrzése mellett az iparfejlesztés folytódjon Szerencsen. Az egyik új iparág éppen az energetika lehet, ezért a várost fogadóképessé kell tenni a zöldenergia felhasználására."

A tüntetők szerint ezek csak üres szavak, hiszen Szerencs térségében nem képződhet annyi szalma, ami az erőművet folyamatosan ellátná tüzelővel. Az utak nem a legjobbak, a beszállítás költséges, nyugalmat zavaró, forgalmat növelő és szennyezi a környezetet, tehát ez sokminden, csak nem zöldenergia. A mai magyar közéletben szinte semmi nem az, aminek mondják. Ezért is szeretnék ők annyira a hatástanulmányt, de egyre kevésbé számít a kisember véleménye. Csak ha befektető. Sőt. A szervezők szerint ebben az erőműben akár hulladékégetést is végezhetnek. De arról nem beszélnek. Mert akkor lehetetlen lenne megvalósítani - vélik a tiltakozók.

Szerencsen 17 képviselő közül 11 szavazott az erőmű mellett, 5 képviselő ellene. A polgármester messzemenő következtetéseket von le abból is, hogy a Fidesz helyi országgyűlési képviselő jelöltje minden erejével ellenzi a beruházást. Ilyen alapon következtetés le lehet levonni abból is, hogy az MSZP-s polgármester támogatja az erőmű építését. Itt szinte mindenből lehet következtetni. De elárulom az olvasóknak, engem újságíróként elkeserít a tokaji erőmű gondolata. Valójában ezért jöttem a tiltakozásra, nem csak azért, hogy tudósítsak róla.

Azt kérdezem a tüntetőktől, ha Tokaj felvidéki felében is megindul az erőmű építés, akkor mit tudunk majd mondani Brüsszelben, ha mi ma magunk körberaktuk Tokajt erőművekkel. Szlovákia az országuk legnagyobb széntüzelésű erőművét tervezi a világörökség részét képező Tokaj-Hegyalja közelében. Nem lesz hát könnyű dolgunk Brüsszelben, ahol a nyelvtörvény ellen sem sikerült rendesen fellépni.

Udvarias rendőrök biztosították a területet. Megkérdezték van-e nálunk bármilyen eszköz. Mutattuk, hogy csak "borospohárnak látszó tárgyak" és tokaji borok vannak minálunk. Bár a műanyag pohár volt ajánlott, mégis mindenki üvegpoharat hozott. Mert szép lenne ám, ha már tokajit is műanyag pohárból innék. Netán hembörger mellé.Gondoltam arra is, hogy szomjúhozó hajléktalanok társulnak hozzánk (a következő irónia nem ellenük van, hanem értük), ha közben laptopjukon már meghallgatták az országértékelőt például arról, hogy kell az embernek egy otthon, ahová csak azt enged be, akit ő akar, tudja mi hol van.

A Tokaj-hegyaljai borvidék határában épülő erőmű a civilek szerint túlméretezett, környezetterhelő, megépítése társadalmilag sem indokolt, és veszélyezteti a világörökséget. Ezenkívül „ismeretlen tulajdonosok gazdasági érdekeit szolgálja a helyi civilek és a magyar társadalom ellenében” – mondta a tüntetésen Nagymajtényi Gábor, a tüntetés egyik szervezője. A petícióban olvasható: arra kérik a magyar kormányt, kövessen el mindent annak érdekében, hogy a „Tokaj-hegyaljai borvidék világörökségi értékeit és a Zemplén természeti kincseit visszavonhatatlanul károsító beruházások ügye megnyugtatóan lezáródjon, és a szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű építése lekerüljön a napirendről”.

Nagymajtényi Gábor hangsúlyozta: követelik annak a környezetvédelmi hatástanulmánynak a közzétételét, amely alapján kiadták az építési engedélyt, valamint szeretnék elérni, hogy legyen társadalmi egyeztetés a tényleges érintettek mindegyikével.

A mádi Nyulászóról származó, nemrég aszúbort tartalmazó palackba tekert petíciót néhányan átvitték a parlament 1-es kapujához a Nagy Imre szobor mellől, ahol átvették a Nagymajtényi Gábor által felolvasott szöveget.

A tiltakozó emberek arca főleg olyan, mint az évfolyamtársaimé. Ittunk Lapis furmintot a Bodrog-Borműhelytőlt, Szent Tamás furmintot Szepsytől, Dorombort a Dereszlától, a mádi Lenkey Pincészet furmint-hársát, Demeter Zoltán Veres Furmintját, és még jó pár bort.
Épp egy nyeletnyit ittunk mindegyikből. Sajnáltam, hogy apám nem tudott velem jönni. Mádon, ahol a Lenkey Pincészet is van, már jártam. Vendégszerető emberek lakják Mádot és szép a falu. Olyan lány is lakik ott, aki Károly barátom kiváló szerencséjére hozzá ment feleségül. De ez már egy másik történet.

Szabolcs műbútorasztalos, Budapesten él és dolgozik, de barátjával Szücsiben, a Mátrában szőlője van présházzal. 500 tőke kékfrankos terem náluk és bérelnek 300 tőke szürkebarátnak valót.
Kriszta munkatársától hallott erről az összefogásról és így értékelte: mindig is Budapesten élt és számára különös, szép és jó hogy ennyi ember így össze tud fogni.

Csite Norbert így értékelte a péntek esti rendezvényt:

- Szerintem nagyon jól sikerült, az biztos, hogy csupa tokaji kedvelő, és ivó jött el. A rendelkezésünkre álló két órán át kihasználtuk. Ami a legfontosabb, elszántak vagyunk!

Nem az erőművel van bajunk, hanem azzal, ahova épülne. Nincs helye a világ egyik legjobb adottságú borvidékének bejáratánál ennek az erőműnek! Nem azért dolgoznak sokak két évtizede, hogy az eddig elért presztízsüket veszítsék az által, hogy a bor, ami megszületik, egy olyan tájból jöjjön, amit nem tudnak felelősen megóvni. A tokaji-borvidék jövője nem az ipar, hanem a sokszínű mezőgazdaság, és a turizmus! Hiszen az adottságok ehhez vannak meg - zárta Csite Norbert tokaji erőmű ellen tiltakozó.

Fotó: Vörös Szilárd