Utolsó kommentek

  • Gazz: A Rinyában kövek nem igazán vannak, full síkság a környék, csak homok van, meg agyag, meg vipera. (2016.03.31. 14:53) Bakháza beach
  • Nikolett Borbély: Láttam,tapasztaltam,átéltem,.......neked sem ártana,....rájöhetnél,hogy ITT kezdődik az ÉLET! :D (2013.02.18. 20:32) KŐBALTA SZOFTVER
  • studiozse: @Hajni Telkiből:Szia Hajni! Elnézést kérek, hogy így, de kutatlak már egy ideje! Remélem most megtaláltalak! :) Remélem, jó helyen kopogtatok.... G.... (2011.02.19. 21:36) Patak vagy kanális?
  • Thakcha l'Amala: Szeretem a Tokajit -éppen most kaptam jó kis borseprő párlatot, de három hónapja csak ezt kell olvasnom az már sok, frissiccsé mondom,nem ihatom az ... (2010.05.08. 22:21) Tokaj szőlővesszein nektár vagy hamu?
  • Solymosi Eszter Tiszaeszlár: A liberalizmus a szabadságjogokért jött létre annak idején egy nagy liberalista mi kivetni valót talált a kissé cinikus hozzászólásban (2010.04.02. 19:03) Roma szövetkezet Igriciben
  • Thakcha l'Amala: Frissíts Ecsém! (2010.03.13. 21:42) Tokaj szőlővesszein nektár vagy hamu?
  • Hajni Telkiből: Jó a cikk, csak egy kis kiegészítés: a szennyvíztisztító most már hatékony működése egy külföldi, de nagyon tehetséges cég csapatának, az Organica Z... (2010.02.12. 18:27) Patak vagy kanális?
  • hazieromu: Én 100,000 cigány embernek indulásként tudnék hasonló értelmes munkát bíztosítani a" hulladékból villamos és hőenergia termelés helyben" programunkk... (2010.02.03. 09:25) Roma szövetkezet Igriciben
  • szendrei: Végre! Ez egy kicsit lassan ment, de legalább sikerült. L. (2010.01.14. 16:17) Patak vagy kanális?
  • Dr. Csabai: Tiszteletem Mindenkinek! Mielőtt bármiről is beszélünk az A/H1N1-ről, előbb beszéljünk a lényegről, miről is van szó? Minden magyarázatot, mint kuta... (2009.11.14. 07:25) Gyuri és Adrián
  • Utolsó 20

Címkék

168 (1) 8ker.blog.hu (1) bicske (1) bicskei (1) budapesti nap (1) élet (3) erdély (2) felhívás! (1) fiam (2) hetek (37) magyar (1) mindennap.hu (1) narancs (1) óra (1) reggel napilap (80) repül (2) zene (3)

DEBRECEN

2008.06.12. 01:24 I.A.

EGY KISFIÚ TITKOS ÖRÖKSÉGE


Reggel  2005.10.04.
 
 
ANTAL PÉTER - debreceni mûgyûjtõ, a legnagyobb hazai képzõművészeti magángyûjtemény tulajdonosa ajtót nyit. Gyûjteménye a teljes magyar festészetet reprezentálja, értékének meghatározásával kísérletezni sem érdemes.
 
Dr. Antal Péter ügyvéd – olvassuk az ajtón. Csöngetünk, ajtót nyit. Világosbarna szemek, az egész ember egy tekintet. A szemeinél csak az a kõ nagyobb, amely a szívünkrõl esik le. Kétségtelenül nehéz ember, mégis megkönnyebbülés ahhoz képest, hogy a legnagyobb magyar képzõmûvészeti magángyûjtemény tulajdonosát zárkózott, mogorva és szeszélyes embernek képzeltem. Mentségemre legyen mondva, nagy mûgyûjtõt csak egyszer láttam. Az is Ödön volt, a mûgyûjtõ, Rippl-Rónai József hasonló címû címû festményén – amely szintén itt van Debrecenben. Antal Péteré. Az iroda egy háromszintes sorházban található. Ugyanaz vonzott ide bennünket, ami professzorokkal és mûvészekkel töltött meg egy-egy kocsit a Debrecen felé száguldó vonatokon. Miután minden szakma féltve õrzi titkait, berkeken belül maradt az „Antal–Lusztig” titka.

Debrecenben azért gyorsultak fel az események, mert háromszáz kép a szintén Európa Kulturális Fõvárosa címre pályázó Pécsre került a kollekcióból, a debreceni gyûjtõ ugyanis tartós letétrõl szerzõdött a baranyai megyeszékhellyel. A debreceni képviselõ-testület pedig múlt hét csütörtökön zárt ülésen hozott végleges döntést arról, hogy hárommilliárd forintért megvásárolja a volt és már lebontott Kölcsey-központ helyén épülõ kiállítótermeket, szállodát és konferenciaközpontot. Ennek jelenlegi tulajdonosa és kivitelezõje a KEVI ÉP Rt., amely egyedüliként indult a közbeszerzési eljárásban. A Modern Mûvészeti Központ (Modem) megépítésérõl Antal Péter mûgyûjtõ hivatalosan cikkünk megjelenésével egy idõben értesül. A gyûjtõ eddig leginkább Gulyás Gáborral, a kulturális fõváros címért dolgozó Debrecen 2010 Programiroda vezetõjével mûködött együtt. Gulyással hozták létre A nyolcak és az aktivisták címû kiállítást. Ott negyvenegy képet láthatott a döbbent közönség az Antal–Lusztig-kollekció kétezer tételébõl.

Egyirányú utcában

A gazdasági joggal foglalkozó ügyvéd tárgyalójában Fehér László képei között várakozunk. Nem hiányzik, van miben elmerülni. Halljuk lépteit, fölér, leül. Nagyapja, Lusztig Sámuel, a derecskei vegyesboltos, aki a legnagyobb hazai képzõmûvészeti magángyûjteményt alapozta meg, 1899-ben született Derecskén, ortodox zsidó családban. Jesiva iskolában tanulmányozta a tórát és a talmudot, azután kereskedõnek tanult. Feleségül vett egy felvidéki lányt, öt gyermekük született. Lusztig Sámuel feleségét és öt gyemeke közül négyet megöltek a holokauszt idején. Õ maga Bécsbõl tért haza, mert egy „szerencsésebb” transzportba került.

A mûgyûjtést a nulláról kezdte újra. Péter 1955-ben született. Szülei hamar elváltak, így a hatéves fiú édesanyjával költözött vissza a nagyapai házba. Nagyapjával, aki 1978-ig élt, huszonhárom meghatározó évet töltöttek együtt. Munkácsy, Rippl-Rónai, Gulácsy, Csontváry, Czóbel, Kernstock képei között élte gyerekkorát, amely önmagában még nem jelentette azt, hogy belõle is gyûjtõ lesz. Ezt a döntést a fiú 1968-ban hozta meg, amikor Veres Géza festõmûvész megajándékozta egy festménnyel, amelynek Böszörményi utcarészlet a címe. Máig megvan ez az elsõ darab, Antal Péter sosem kereskedett a mûvekkel. Egyszer történt meg – az is A gácsi kastély parkja címû Csontváry-festmény megszerzése érdekében –, hogy képek tucatját adta cserébe. Állunk a gácsi park elõtt, és értjük a bartert.

Meghaladta a gazdaság

Az irodából Antal Péter otthonába, egy húszas években épült debreceni villába megyünk. Impozáns, gazdag, de puritánsága miatt gyönyörû belsõ tér, és mindenütt csak festmények, szobrok. A télikertben üvegpolcon Móricz-fej kõbõl, Medgyessy Ferenc alkotása. Abban a szobában, ahol csak Gulácsy Lajos képei függenek, a Ború és derû elõtt térdelünk a padlón. Látjuk a Háborút, amelyet Gulácsy – pszichózisának elsõ jeleként – az elsõ világháború kitörésekor festett meg Velencében. Odalenn Czigány Dezsõ Nevetõ önarcképe. Ez a nevetõ férfi megölte három gyermekét, a feleségét, majd önmagát. Központi helyen a Csontváryk. A vihar a pusztán, amelyet Csontváry Munkácsy hatására alkotott, téve hozzá és elvéve belõle. Ez a kép ebben a gyûjteményben vált bizonyosan Csontváryvá. Szakértõk vizsgálták a festéket, a vásznat, értékelték stíluskritikai szempontból. Kiderült, hogy nem lehet más. Ez Csontváry látása, az õ agya, gondolkodása, vászna, festéke, ecsete és keze. „Mára meghaladott a gazdaság” – fogalmaz Antal Péter. Ma már nem engedheti meg magának klasszikus képek vásárlását, pedig a kilencvenes években még elérhetõk voltak. Kortárs- gyûjtõ lett, gyûjteményéhez tartozni rangot is jelent, ezért számos mû ajándékként érkezik.

Művészeti nagyhatalom

„A kocka el van vetve” – mondta Turi Gábor alpolgármester arra célozva, hogy a Modem mindenképpen felépül. Akkor is, ha Debrecen lesz Európa kulturális fõvárosa, akkor is, ha nem. Turi szavait Perneczky Géza Németországban élõ mûvészettörténész mondataival érdemes összevetni: „Debrecen képzõmûvészeti nagyhatalom – ez a kijelentés meglepheti magukat a debreceni polgárokat is. De igaz”. Perneczkyt Debrecen arra kérte fel, október végéig tanulmányban rögzítse, hogy a kincs mely tételei képezzék az állandó Antal–Lusztig-kiállítást, amely a Modemben remélhetõleg már idén nyártól látható lesz. Az Antal–Lusztig-gyûjtemény befogadásáról eddig azért nem tudott hivatalosan a tulajdonos – mondta érdeklõdésünkre az alpolgármester –, mert a végleges testületi döntés csak most született meg. Kósa Lajos polgármester és felesége korábban már bejelentkezett Antal Péternél, hogy megnézhesse az alkotásoknak azt az ötszáz mûtárgyból álló részét, amely könnyen látható.

Ami nem látható, azt azért nem könnyû megnézni, mert egy raktárban vár sorokba rendezve, akár a könyvtári katalóguscédulák. Azzal a nagy különbséggel, hogy ez a katalógus maga a gyûjtemény. A Modemben a biztosítási díjat, a képek állagmegóvásának költségét, az intézmény mûködtetésének rezsijét Debrecen viseli, és a bevétel is a városé lesz. Az elsõ idõszaki kiállítás anyaga még kérdéses, pedig azokat átlagosan két-három évvel elõtte lekötik.

A gyűjtemény biztonsága

„Engem nagyon érdekelnek a kõmûves, a tanár, a pap, a pintér, a suszter, az asztalos – mind- megannyi karakterkép” – írta Rippl-Rónai József. Ott függ a falon az Apám. A Zákányi plébános kávézik. Az Ödön, a mûgyûjtõ és a Kövezik a kaposi fõutcát. Egy Rippl ma is aranyfedezet. Megkérdezzük Antal Pétert, nem ellenkezik-e alapvetõ biztonsági érdekeivel, hogy a sajtót fogadja. Hiszen Moholy-Nagy László képeirõl mindenki úgy tudta, egy sem maradt Magyarországon. Itt hét Moholy-Nagy-kép rejtõzik, stockholmi, New York-i árverésekrõl hozta vissza. Eddig bárhová adta kiállításra a képeit, megõrizte az inkognitót. Most viszont újságírót fogad. Nem könynyelmûség? – kérdezzük. „Jogos kérdés. Bár eddig sem mondtam nemet soha, ha valaki felhívott, hogy látni szeretné. De mára végleg eldöntöttem, hogy vállalom a publicitást, kezdve önökkel, akik ugyanúgy felhívtak.

A mûvek értéke nem a birtoklásban áll, hanem abban, hogy nézik, nézhetik õket az emberek. Éppen ezért a mûtárgyak jelentõs részét legalább tíz évre tartós letétbe helyezem Debrecen városának” – hangzott a válasz. Képes lesz levenni otthona falairól a képeket? – tört ránk az önzés. Fogós és eldöntetlen kérdésnek látszott a válaszból ítélve: „Még ezek nélkül is van elég anyag”.

Szólj hozzá!

Címkék: reggel napilap

A bejegyzés trackback címe:

https://izingantal.blog.hu/api/trackback/id/tr45515742

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása