Bicske.Info

Utolsó kommentek

  • Gazz: A Rinyában kövek nem igazán vannak, full síkság a környék, csak homok van, meg agyag, meg vipera. (2016.03.31. 14:53) Bakháza beach
  • Nikolett Borbély: Láttam,tapasztaltam,átéltem,.......neked sem ártana,....rájöhetnél,hogy ITT kezdődik az ÉLET! :D (2013.02.18. 20:32) KŐBALTA SZOFTVER
  • studiozse: @Hajni Telkiből:Szia Hajni! Elnézést kérek, hogy így, de kutatlak már egy ideje! Remélem most megtaláltalak! :) Remélem, jó helyen kopogtatok.... G.... (2011.02.19. 21:36) Patak vagy kanális?
  • Thakcha l'Amala: Szeretem a Tokajit -éppen most kaptam jó kis borseprő párlatot, de három hónapja csak ezt kell olvasnom az már sok, frissiccsé mondom,nem ihatom az ... (2010.05.08. 22:21) Tokaj szőlővesszein nektár vagy hamu?
  • Solymosi Eszter Tiszaeszlár: A liberalizmus a szabadságjogokért jött létre annak idején egy nagy liberalista mi kivetni valót talált a kissé cinikus hozzászólásban (2010.04.02. 19:03) Roma szövetkezet Igriciben
  • Thakcha l'Amala: Frissíts Ecsém! (2010.03.13. 21:42) Tokaj szőlővesszein nektár vagy hamu?
  • Hajni Telkiből: Jó a cikk, csak egy kis kiegészítés: a szennyvíztisztító most már hatékony működése egy külföldi, de nagyon tehetséges cég csapatának, az Organica Z... (2010.02.12. 18:27) Patak vagy kanális?
  • hazieromu: Én 100,000 cigány embernek indulásként tudnék hasonló értelmes munkát bíztosítani a" hulladékból villamos és hőenergia termelés helyben" programunkk... (2010.02.03. 09:25) Roma szövetkezet Igriciben
  • szendrei: Végre! Ez egy kicsit lassan ment, de legalább sikerült. L. (2010.01.14. 16:17) Patak vagy kanális?
  • Dr. Csabai: Tiszteletem Mindenkinek! Mielőtt bármiről is beszélünk az A/H1N1-ről, előbb beszéljünk a lényegről, miről is van szó? Minden magyarázatot, mint kuta... (2009.11.14. 07:25) Gyuri és Adrián
  • Utolsó 20

Címkék

168 (1) 8ker.blog.hu (1) bicske (1) bicskei (1) budapesti nap (1) élet (3) erdély (2) felhívás! (1) fiam (2) hetek (37) magyar (1) mindennap.hu (1) narancs (1) óra (1) reggel napilap (80) repül (2) zene (3)

Egy könyvárverés hátteréről

2009.11.18. 00:45 I.A.

Erdély biztos befutó

Ezt a könyvárverést – történetesen a Dávidházy Aukciósházét – szombat reggel tartották, de a "tüzérségi előkészítés" jóval korábban kezdődött. Mögé láttam mindennek, mert a tulajdonoshoz régi barátság fűz. Gyakran találkozunk, mert együtt jártunk egyetemre és mellé. Pénzről, konkrét összegekről ritkán beszélünk. Ha valamit megtudtam, akkor sem kérdeztem, csak Károly elmondta. Sok szervezést, türelmet, szakértelmet, ismeretséget és ismertséget, valamint pénzt igénylő attrakció ez. 

aukcio1
Népszerű papirosok. Az új is lehet drága Fotó: Somorjai L. 

Károly antikvárius volt Debrecenben, aztán Szentendrén. Kiváló anyagnak kell összegyűlnie. Termet kell a licithez bérelni, katalógust kell gyártatni, s meg kell hirdetni a lapokban. Az árverés előtt három héttel éppen a Nyugati aluljáróban vágódtunk be Károllyal egy újságárushoz, nyitottuk az Élet és Irodalmat – a Dávidházy történetesen abban reklámozta magát. Itt Károly telefonszáma szerepel, hogy az érdeklődő katalógust tudjon kérni, melyben ott áll az összes árverési tétel a kezdőárakkal együtt. Emlékszem az első hívás Enyingről futott be. Fejér megye délnyugati csücske katalógust kért. Hurrá. Egy könyvkereskedő azonban a vételi megbízásnak örül leginkább. Vételi megbízást azok a vásárlók adhatnak, akik nem akarnak, vagy nem tudnak az árverésen részt venni. Ha telefonon vételi megbízást adok a Keresztyén–Izrealita Polgári házasság című 1881-es kiadványra, melynek négyezer forint az alapára, meg kell mondanom, hogy legfeljebb húszig megyek el. Ha ugyanez a Rippl-Rónairól készült karikatúrával kapcsolatban történik, melynek harmincezer a kezdőára, meg kell mondanom, hogy legfeljebb ötvenig érdekel. 
Gyakori, hogy egy könyvre több megbízás is érkezik. Olyankor mindig a magasabb árról indul a licit. Ha egy tételre azonos összegű vételi megbízások érkeztek, mindig a helyszínen jelenlévő vásárló élvez előnyt. Ezek a legfontosabb szabályok.
Az ECE City Center Bajcsy-Zsilinszky úti termében vagyunk. Érkeznek a gyűjtők. Mindenki mindenkit ismer, vagy legalábbis mindenki hallott már a másikról. Idegen vagyok megint. Károly rendezkedik. Ügyféllel beszél. Azt hittem, végzett. Odalépek hozzá, vállára teszem a kezem, kérdeznék valamit. "Várj egy kicsit!" – mondja, mert nem végzett. 
Elégedett mosollyal húzódom arrébb. Ez igen. Ilyen még nem volt barátságunk történetében. Karesz nekem még sosem mondta: várjak. Mindig halkan beszél. Békés, türelmes, agresszió nélküli ember. Elsőrendű ízlés, kulturált modor. De ez most más közeg. Profi. Nem barátkozni jöttünk.
Kezdhetünk. A licitet Schneller Károly, egy antikvárium tulajdonosa vezeti. Az árverési tételeket – kivéve a meglepetéstételt – mindig meg lehet nézni a licit előtt, ezúttal nála voltak kiállítva.
Némely tétel vételi megbízással vagy anélkül visszamarad, nem emelnek rá tárcsát. Más tételeknél a licitáló oly biztos abban, hogy ő a tételt megveszi, hogy le sem engedi felemelt karját, csak tartja, tartja a számát. Mi mozgathatja? Miért kell az a tárgy ennyire? Mert gyűjtő vagy kereskedő, és tudja, hogy azt a tételt melyik gyűjtőjének adhatja tovább. Megesik, hogy két gyűjtő összecsap. Olyankor a terem morajlik. Akadnak megjegyzések. Poénok, amelyekkel nem mindig kell törődni. Ülnek a vevők magukban, suttogva vagy hangosan elemzik a helyzetet, szórakoztatják egymást. Akadnak mindig elkülönülő külön ülők.
Figyelek egy embert. Különülő. Feszülten vásárolgat. Nádihegedű. Az ismert gyerekkönyv első kiadása. Senki sem licitál. Egy másodperc múlva, mikor a Nádihegedűről számára biztosan kiderül, hogy senkit sem érdekel, emeli a tárcsát. Ezt így kell. Hozzájut talán háromezerért. Kitalálok köré egy mesét. Nem gyűjti, mást gyűjt. Csak szerette, mikor gyerek volt. Az első könyvek közt olvashatta, ahogy megtanult olvasni.
Megfigyelem, hogy minden tétel, melyben Erdély neve bármilyen összefüggésben szerepel, biztos befutó. Csata tárgya. Később említem Károlynak a kávézóban. Azt mondja, a ritka bibliofil kiadványok felé fordul mostanában az érdeklődés. Az 1926-ban alakult Erdélyi Szépmíves Céh ilyeneket adott ki, több kötésváltozatban. Ma már a papírkötésüek a legritkábbak. Az előfizetői példányokat a Céh tagjai kapták. Ilyen volt a tizedik tétel, Bánffy Miklós gróf kétkötetes erdélyi története 1934-ből. Minden kötéstáblán a Kós Károly által tervezett ex libris látható. De neves könyvillusztrátor volt maga Bánffy Miklós és Vásárhelyi Z. Emil is. Hatezerről indult, és huszonhatezerért kelt el. Különben mintha minél mélyebbről indítanák az árat, annál magasabb áron kelne el a tétel. Ez talán a reklámárhatás, hiszen a jó kezdőárral többen barátkoznak meg, többen döntenek úgy, hogy azt bizony megveszik. Fontos az árképzés, mint mindenütt. Kedvet csinálhat, és el is veheti. Két éve még nem volt ennyire tapintható az érdeklődés a Céh iránt. Senki sem gondolta, hogy e bibliofil tőzsdén ennyire fontosak lesznek a könyvei. De mindig is voltak divattémák, és számos témának régóta létezik ismert gyűjtőköre. 
Szakácskönyveket gyűjtők, lovakról mindent megszerzők, botanikusok, akár a rovartanban elmélyülő könyvszeretők. Megkérdeztem Károlyt, van-e feljövőben téma napjainkban, amely szerinte két év múlva érdekes lesz. Az orvostudományt említette. Később megértettem: a Medicina kiadványainál gyakori az illusztráció, a nagy méret, a szép és tekintélyes kivitel. Érdekesek belül is, mert összehasonlítható két kor – elődök és maiak tudásszintje. Ráadásul a gyűjtőkör áll főleg orvosokból. Tényleg. A liciten el is kelt egy szemészeti munka. Egyetlen érdeklődő volt, amit a végig profi licitvezető első pillanatban nem vett észre. 
"Lehet, hogy nekem lenne szükségem a könyvre!" – jegyezte meg angolos humorral. 
Szintén sokat ér a Kassák Lajos nevével fémjelzett magyar avantgárd, amely világhírű színvonalon alkotott. 
A könyvek furcsák. A laikusokban megkövesedett az a hit, hogy minél régebbi egy könyv, annál értékesebb. De egy 1950-ben kiadott könyv érhet többet mint egy 1700 előtti. Az 1700 előtti egyházi könyvek iránt például alig van érdeklődés. 
Talán azért, mert sokat adtak ki, és nincs igazi gyűjtőköre.
Hallani akartam a gyűjtői lélektanról valami szépet. Hatvanéves unoka, aki ifjúkora óta gyűjti a nagyapja munkáit. Áttelepült nyomdászunoka, aki keresi a dédapai műhelyben készített műveket. Dési ember, akit minden érdekel, ami dési. Gyökérkeresés, szülőföldszeretet. Egyszerű. 
Jó példa a szülőföldszerető gyökérkeresésre a Bicskén született, aztán Zalába került képeslapgyűjtő, Kurusa László, aki távol a gyerekkortól, valami mást keresve akadt az első bicskei lapra egy Margit körúti antikváriumban, és onnantól fogva bicskei képeslapokat kezdett gyűjteni. Ebből ebben az évben könyvet adtak ki Bicskén. Ritkán kísér ekkora lakossági érdeklődés könyvet. Átütő, mert az emberek szeretnek emlékezni régi utcaképekre és épületekre. 
Károly valamiért Fehérvárt szereti. Van a városról saját lapgyűjteménye. Az egyiken egy fehérvári leánynevelő intézet fogadószobája. Hátlapján Galambos Gizella kalligrafikus írása az újpesti szülőkhöz. A lány alázatos, illemtudó. Itt minden nagyon szép, nagyon jó, és ő köszön mindent, marad hűséges leány. Talán még a szöveget is tanították illemórán. Szegény lány! Bár azzal a lappal ott Újpesten tényleg át lehetett szaladni a szomszédokhoz. Könnyek közt dicsekedve Gizivel. 
Leselkedhetem régi hétköznapok régi pillanataiba és pisloghatok elképesztően más életszemléletükön és szóhasználatukon. Legjobban 1906-hoz vonzódom. Semmi értelme. Akkor született a nagyanyám. Gyökérkeresés az időben, sorjázó évszámok közt, amelyhez semmit nem tesz hozzá, nem is vesz el, hogy J. A. is akkor született. Egyszer a levéltárban végignéztem a Kádár Jánosnak írt leveleket, amelyeket a híres Kádár-titkárság kapott. Akkor kaptam rá a levéltitok ízére, de ha választani lehet, maradnék a hétköznapok lírájánál… – meséli Károly. 
Károly az árverési katalógus címlapjára egy tizennegyedik századi hóráskönyv töredékét szerkesztette. A 125. tétel kikiáltási ára kilencvenezer forint volt, végül négyszáztízezer forintos vételi megbízás alapján egy flamand hölgy vitte el. Mint később megtudom, a férjének vette ajándékba. 
Árverés után együtt ebédelünk a Pesti vendéglőben. Attila ügyvéd, tele jókedvvel. Mellette Judit, közgazdász, tele élettel. Ő emelte a tételeket. Márta boldog. Schneller úr asztalfőn. Károly barátom pedig fogadok, hogy megint sztrapacskát rendel. Jobbomon légi barátként pilóta. Balomon Bálint, a filmes, akivel általában összefüggéseken agyalunk. Mindegy mi az, csak összefüggjön. Mint ez a társaság, amely hasonlít ahhoz, melyre gondolok egy társaság esetén. Mindegy miért függ össze, csak maradjon, ha másért nem, könyvekért. Bibliofíling mint meglepetéstétel.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://izingantal.blog.hu/api/trackback/id/tr571533398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása