IzingAntal

A kisfiú ötéves azon a Szentestén, nagyon nagycsoportos már. Mindenki a karácsonyfa mellett, ő azonban feldúltan jár-kel a házban. Időről-időre visszatér a fürdőszobába és keres, keres. Apja-anyja kérdezi, hogy mi baj, de ő csak kutat. Még nem sír, de nem is szól.
Végre megáll, hogy megvette Rédei mama ajándékát. Elrejtette és nem találja.
Mama veszi át a fiú kérdezését, a hozzáhajolós, arcbanézős, édeskicsiszívem modorban.
- És milyen ajándékot vettél nekem?
- Azt én nem mondom, mert akkor nem meglepetés - mondja a fiú olyan keményen, ahogy csakis nagycsoportos tudja.
- Ha nem mondod kicsi fiam, akkor nem tudunk mit keresni!
Anya, apa, három nagy testvér és papa, mama hallgatnak. 
A gyerek körbenéz az arcokon és nem mond semmit.
- Jó - mondja Rédei mama -, de nekem minden, de minden meglepetés, ha te ajándékozod nekem, mert ez mégcsak a harmadik karácsony, amikor te is megajándékozol, először hoztál fonott kalácsot, aztán kis terítőt csináltál, ugye, amikor te ajándékozol engem, az mindeképpen jó.
- Jó. Megmondom. Mosóport vettem neked, mama. Kis zacskós és zöld - mondja szipogva.
- S hová tetted, nem emlékszel?
- A szennyeskosár mögé. Mert annak ott a helye a fürdőben. Máshol a mosóopor feltűnik. Gyanús.De már nincs a szennyestartó mögött.
Akkor a mama bemegy a szobába. Leül, néz maga elé. Aztán sóhajt, erőt vesz magán, visszamegy a családhoz:
- Tudod gyermekem, én találtam egy hete olyan mosóport. Be volt csúszva a szennyeskosár mögé. Kivettem, nézegettem, gondoltam, már rég volt nekem ilyen jó, éreztem, hogy ajándék, mert mindig ilyet szerettem volna, de én úgy megörültem neki, mert ezt szerettem használni a legjobban...
-...és hol van mama? - kérdezi a fiú a remény teljes erejével.
- Mindent kimostam vele ezen a héten.
Néma csend. A fiú kezd nevetni. Aztán az egész familia ott a konyhában, a mennyezetre tekintve egy pillanatra.
Mama mos. Tiszta Karácsony. Vacsora közben előjön mindehhez a Boncz Géza vicc:
- Mi van a kezedben kisfiam?
- Nagyító.
- Nem azt kérdeztem, hogy kitől kaptad, hanem hogy mi van a kezedben.