A fiú tölti a szódát a pohárba. Asztalnál ülő apja leteremti, hogy milyen dolog ez, hogyan lehet már egy kis fröccshöz előbb a szódát betölteni, aztán meg a bort. Ilyet senki nem csinál. Ez nálunk sem volt szokás soha, ilyet ez a plafon még nem látott. Azt tudtam, hogy béna vagy, de hogy egy cudar fröccsöt ne tudj megcsinálni, az má' sok.
- Jól van, na!
- Nem jó' van, na!
- És akkor a Toncsi bá'?
- Tudom. Ő úgy tölti a bort a pohárba, hogy előbb a szódát teszi bele, aztán a bort.
- Miért is, apu?
- Most ne kérdezzél, hanem figyelj apádra.
- Aki kérdez, az tanul.
- Rajtad kívűl.
- Na, miért teszi Toncsi bá' előbb a vizet, aztán a bort?
- Mert ha egy deci borba vizet öntesz, elrontod a bor minőségét a vízzel. Ha viszont a vízbe öntesz bort, azzal följavítod a víz minőségét. (He-he.)Nekem is tetszik, de ez Toncsi bá' dolga, itt másképp mennek a dolgok, ez meg a mi dolgunk. És én se akarok beleszólni az ő szokásaiba, ő meg a miénkbe nem akar. Jókat beszélgetünk mise után. Barát. Drusza. De akkor se.
- Jól van apu,a szódás üveg volt kézre. Ennyi.
- Ennyi, mi? Előbb a bor! Érted?
- Értettem. Kérek engedélyt.
Utolsó kommentek