IzingAntal

Hétszáz méteres repülési magasság, alattunk a Vértes-hegység. Gépünk háromszáz lóerős. Odalenn Vitány-vár. Tiszta téli nap, verőfény, hatszáz éves fehér romok. Csökkentjük a magasságot, mert a várudvarról gyerekcsapat integet. Tanáruk kamerázza gépünket. Mellettem ült…

Unom, amint a tévébemondónő azt mondja: a szilveszter az összegzésé. Szerintem minden este az összegzésé. Aranyhalat figyelek kezemben pezsgővel, míg ezt fejben írom. Százezredik körét ússza már az üvegfal mögött. Mégsem bolondul meg, mert amit lát, arra három másodpercig…

Fenyőfánk egy almafához támasztva várta, hogy bevigyük. Kisfiammal a talpba faragtuk, körülöttünk öt kutyánk. Bevittük a szobába a fát. Én lefeküdtem a fiam ágyára, onnan néztem, ahogy díszít. El is aludtam, büdösre ébredtem. „Apu, az almafa mellé állított…

Telefonom fényénél ereszkedtem le tegnap este almáért a pincémbe. Szókimondó jó barát a testem. Néha apám borából követel. Most almát akart. Mint római lakomán, tojással kezdtük, almával akartuk zárni. A fiammal szalonnáztunk, mert tanítom enni. Tanítom örülni. Mutattam…

Úgy ült a cipőbolt közepén, mint valami török basa. Hatvanéves, szuszogó medve, enyhén spiccesen. Trónja a műbőr próbapad, felesége elé hordta a cipőket fáradhatatlanul. Ő pedig hosszú nyelű cipőkanállal erőltette be a sarkát, hisz lehajolni nagy hasától nem tudott.De…

„Anya, ha majd ideér a Mikulás, mondjuk azt, hogy jó voltam!” „Kisfiam, hazudjunk a Mikulásnak?” Bence szemrebbenés nélkül igennel válaszolt. A csoki az csoki. Aztán odabújt anyjához az óvodai kisszéken, s fülébe súgta, hogy nem is volt rossz. Mert rossz…

Kalauznő áll az ajtóban, éppen csak elérem a vonatot. Bocsánatot kérek, hogy nem volt időm jegyet venni, s közlöm azt is, hogy nagyon csinos ma este. Mert úgy igaz. Ő azonban kétezer forint pótdíjról beszél. Ne tegye meg velem, kérem én. Kérdi, miért nem volt időm…

Kisüsti, érlelt, gyümölcságyon érlelt és ópálinka. Ma reggel kezdődik az első pesti pálinkaverseny. Százhúsz pálinka nevezett. Pálinkának csak az a törköly és gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak. Ez a…

Fekete, dokkmunkássapkát akartam. Bementem egy boltba a Déliben. Kérdeztem, mennyi, a szőke hölgy azt mondta: „Magának ötszáz!” Gyorsan előkaptam a pénzt. Ács haverjaimnak akartam meleg fejfedőt. A sapkával este a kocsmában dicsekedtem nekik, megkívánták. Különböző…

Ki akarta a tüdejét szellőztetni Tóni bácsi, kiment az Alpokba. Négyezer méterrel a tengerszint felett meglátott egy szőke nőt meztelenül fürödni a gleccsertóban. Paskolta a vizet keblére, néha vállig megmerült, olykor megtett egy-két laza melltempót. Tóni bátyánk nem hitt a…

Ködbe vésző Bicske alsó, aludtunk egyet, s most dolgozni megyünk Pestre, a vonatra várunk. Bemondják, befut és nem áll meg. Túlhúz a háromszáz méter hosszú peronon, a töltésen várja be kedves utasait. Fejét ingatva szaporázza lépteit kétszáz ember. Tán a ködben a…

Kiszakított két óránkra vártam rá egy kávézó sarkában. Nem akartunk fontosat. Megjött, de nem vett észre. Gyönyörű szemével nem lát jól. Túl sokat olvasott Delfin-könyvet paplan alatt. Nem szóltam. Kabát nélkül volt, fekete ruhában. Haja hátul rézsútosan vágva, orrána…

Kiadják mostanában a filmek rendezői változatát. Abban a rendező bennehagyhatja azokat a részeket, amelyek az üzletben nem kellettek, de neki fontosak. Rendezők vagyunk egytől egyig. Mivel minden a pénzről szól, lassan mindent kivágunk, ami rontja a boltot. Ami nem piacképes, megmarad…

– De apa! – hasított a hajnalba az első emberi szó. Ez a „De apa!” úgy hatott, mintha egész éjjel egymás szavába vágva vitáztunk volna. „De apa! Igaz-e, hogy minden olyan szót elipszilonos jé betűvel írunk, amelyikben a jé betű lö betűvel is…

Kifulladásig, felváltva ütöttünk. Ki bírja tovább? Számoltuk a csapásokat. A fröccsöket nem. Falat bontottunk. Porra bor: mindenkor. Dénes fiatal, a ház öreg. Udvarán egy gémeskút. Dénes egyenes, mint kezemben a kalapácsnyél. Egyenes, mint odakinn a kútgém. Megnősült Dini,…

Rántott bordát kértem parasztosan az Alkotás úti Lóvasútban. Rántott volt a szelet, de a szakács nyitva hagyta, mint a leveles tésztát. Sütött bele kolbászt, szalonnát, paprikát, hagymát és paradicsomot. Fokhagymás uborkasalátát is mellékelt. Nagyon finom volt. A pincérnőt…

Kinőtt zakó, belőtt séró, kialvatlan szem. Lányok matrózban, a szülői munkaközösség szendvicseket gyárt. Körömcipőben, hajlított térddel tipegő anyáink a gimnázium folyosóján, hogy a tűsarok ne üssön zajt. Írjuk az érettségit, hogy a mocsári vész 1526-ban volt.…

– Ne igyon bele, Lajos bácsi! – kiáltottam Etyeken. Mert véletlenül pálinkából csináltam fröccsöt. Ez orvosi műhiba, de Petruska Gyuri pincéjében olyan aranyszínű a törköly, mint a bor. Én meg nem szagolgattam, mert vendégségben azt nem illik. Magyar Lajos bátyámmal…

Kimentünk a Bicske–Pusztaszabolcs-meccsre. Ment a tökmagozás, a röhögés. Kocka, a vezérszurkoló majdnem kitépte a korlátot. Öt kettőre győztünk. Rigó Gábor kapusunk úgy fogott, mint a festék. Három tizenegyesből kettőt hárított. Venczel Józsi a szünetben bemondta a…

Öt kutyánk van, kóbor, befogadott banda. Bözsi vadászkutyának indult, de félt a puskadurrogástól. Foltos öreg és vak, csak a szukák érdeklik. Lizi és Artúr testvérek, Marci az apjuk, Bözsi, a bukott vadászeb az anyjuk. Mondtam a falkának: „ne ugassatok! Fogjátok be a…

Zöldre mázolt présházunk ajtajára verset ragasztottak. Kiértünk apámmal, halkan olvastam, kezemben a hatalmas kulcs. Mozgott a szám a gyönyörű szövegtől, amely egy öreg hajósról szólt. Aki elment messze vizekre, ahová nem kell se pénz, se útlevél. Olyan vizeken jár, ahol…

Kaptam egy sms-t hétfőn hajnalban „beszélnünk kell, életbevágóan fontos, de lemerültem, azonnal hívj ezen a vonalas számon: 317-1888”. Kapkodtam a telefon után hajnali 5-kor, ki lehet ez? Kerestem a szemüvegem, aztán köntösben kiálltam az udvarra, hogy a telefonálással…

Rokonszenves női hang a telefonban. Cikkben szeretné látni közössége ügyét. Mellékesen megkérdem, mi a foglalkozása? „Maga mellé sodor valakit az élet, akit sosem látott és azt kérdi tőle, miből él?” Azt mondta, olvassam újra A kis herceget. Aki szerint a felnőttek…

– Na, ezt találjátok ki nagyokosok! – kiáltotta a járdaépítő brigád legöregebbje. Egyszer mentem Piripócsra. Jött szembe három tót. Három tótnál három zsák volt. Minden zsákban három macska. Na, hányan mentünk Piripócsra? Jöttek a gyors válaszok. Négyen! Hatan!…

Máté vagyok. Átúszom a Dunát 2005 telén mínusz 14 fokban, jégzajlásban, pillangóban, adja hírül egy honlap. „Erre a mutatványra nem vállalkozom ingyen, mert nem vagyok bolond. Viszont ha bárki letétbe helyez kétszázezer forintot, hogy azt a bankban felvehessem, akkor…