Látod, Árpikám, ezt már elértük
Telki határában vagyok. Olyan szép a táj, hogy még némely mediterránra vett VIP-villaerőd sem tudja elrontani. Nézegetem a magánkórháznál eredő patakocska színtelen, szagtalan és tisztának tetsző vizét. Látom a szomszédos Budajenő szélét. Már az Árpádkorban is lakták. Folytatom lassú sétám a szombat délelőtti csöndben. Elindulok Budajenő felé, a patakparton, folyásirányba. Kitérek a Telki szennyvizet elvileg kitisztító üzemhez. Benézek a kerítésen. Csönd. Bűz sincs. Tovább ballagok folyásirányba, máris Budajenőn vagyok. Jobbomon aranyat érő telkek. Balomon a patak.
Fekete lé csorog keresztül a falun. Drága vidék Fotók: B.N.A jenei kertek alatt ereszkedem le a mederhez. Szürkésfekete, koszlott és többször annyi víz, mint a tisztító előtti szakaszon. Krémes és olajos a sötét vízfelszín. Büdös, mint a kolera. Garatra veszem a levegőt, mint a rossz budikban. Orrjárat üzemen kívül, végül is mire számíthatnék, kinn vagyok a természetben. Néha tévesztek. Olyankor szájszélem összepréselve próbálok úrrá lenni a hányingeren. Nem egyszerű.
Csak egy szóval mondd
A budajenői emberek nem a telki lakosokat hibáztatják, amiért a telki ürülék a falujukon folyik keresztül. Évszázadokkal ezelőtt még a hegyen laktak a "jeneiek". Volt viszont egy tűzvész, amely elemésztette a régi Budajenőt.
A parasztok kimondták: azért veszett oda mindenünk, mert nem tudtuk eloltani a tüzet. Azért nem tudtuk megfékezni, mert messze volt a patak. Azért lett oda mindenünk, amiért annyit gürcöltünk, mint az igavonó állatok, mert messze volt a víz. Nem baj. Lesz új Budajenő. De nem a hegyen, hanem a pataknál, nézzétek! Ott lesz a Fő utca. Haragosok, békülni. Pazarlás most a harag. Imádkozzunk a legrövidebb és legszebb imánkkal. Mondjuk együtt, mielőtt végleg hátat fordítunk az üszkös falaknak: Uram, nem vagyunk méltók, hogy hajlékunkba jöjj. De nemcsak azért, Uram, mert nem vagyunk méltók. Hanem, mert hajlékunk sincsen. Gyerünk dolgozni. Aki nem akar, most menjen. Aki sírni akar, sírjon éjjel. Most parcellázunk, vita nincs. Idő sincs, jön a tél. Indulás a patakhoz. Ámen.
Hát ebben a patakban folyik most 2003-ban szakaszokban, forró nyáron, a bűzpatak. Vécépapírdarabokat és minden mást észlelnek a helyi "megfigyelők". Mindeközben nem férünk be saját házunk kapuján attól az ájtatos nagy hagyománytisztelettől, amivel ükapáinkat emlegetjük. Ha látnák, mi úszik a tűzi vízben, amely mellé a fiaik jövőjéért jöttek le!
Amikor a budajenőiek finomabb társaságban és barátilag elmondják a telkieknek, miben járnak évek óta, némely telki visszakérdez:
– Rajtatok folyik keresztül a mi…
– Rajtunk. Bizony rajtunk. Úgy két éve.
Még bocsánatot is kérnek a telkiek. Ők nem tudták. Ők Pest felé járnak. Ők nem laknak a patakparton. De nem kellene elnézést kérni. Nem tehetnek róla, hogy a hirtelen naggyá lett Telkiből kiáramló szennyvizet, főleg este, tusidőben, vagy amikor Telkiben a medencéket leeresztik a csatornába, nem bírja már befogadó kapacitással a tisztító. Annyit esetleg megtehetnének a telkiek, hogy vesznek egy német búvárszivattyút tizenkétezerért, aztán kilocsolják a medencéből a pázsitra a vizet. Sok kicsi, sokra megy.
Két cső lóg a patakra a filmek szerint. Az egyikből tisztított víz folyik. A másikat ledugaszolták. Egy ember a múltkor kibontotta. Csak úgy lőtt ki a gané, alig tudott félreállni. Persze, az illetékesek még egy árva szóval sem ismerték el, hogy itt bárminemű nyers szennyvíz folyna ki a már kipusztított pataknak látszó tárgyba, ami a Zsámbéki-medence különös felszíni szennycsatornájává züllött. Élővilága most valamiféle hosszútűrő csodapókállományban merül ki, ezek persze úgy pattognak, mintha még élveznék is a
fertőt. Természetesen a "botrányt kereső" sajtó lesz a hibás megint, mert "felfújja" az ügyet. Nincs ezen felfújni való. Azt írtam, amit magam is láttam. A következőkben azt írom, amit Gyöngy Árpád látott, és fél Budajenő.A Gyöngy Pictures bemutatja
A film, amit remélem, felfedez magának a tv2 Naplója, és megszavaztatja, hogy Ön szerint tényleg büdös van-e Budajenőn, vagy csak játszásiból mondják, 2003. július 20-án készült, harmincfokos melegben. Gyöngy Árpádot, mint annyiszor, aznap is riasztotta a nép: jön a gané a patakba. Megjegyzem, Gyöngy Árpád rokonszenves, nyugodt, csöndes ember. Nem az a túlbuzgó fajta, aki azért kever bajt, mert hiányzik neki. Gyöngy Árpádék kimentek a kamerával, de Gyöngynek nem is nagyon kellett messzire mennie. Ott lakik a parton, a bűz miatt nem tud szellőztetni, nem tud kiülni egész nyáron a kertjébe, mert szennyvízcsatornává változott patak szélén érthetően nem lehet jóízűt üldögélni. Állnak a népek a Pátyi úti hídon. Nézik a vízfelszínt. Általános kvíz kezdődik, hogy döglött patkány háta látszik-e, vagy valami más ázik a dzsuvában. Nem messze a hídtól, a felvégi kőkereszt előtt, velük egy faluban él egy szép kis házban Drahota Andrea, Kozák András és Madaras József. Kozák művész úrról azt hallom, hogy régebben, amikor még Budajenőn nem volt ilyen gond, tavat alakított ki a telkén, amit ez a patak táplált.
György úr. Unja a szagot és a férgeketFöljebb Szívós György lakik. Zöld a háza teteje, nem tudom miért. Egész fönn, ha elindulunk azon az utcán, ahol a Demokrata főszerkesztője lakik, ír bencések nyolcszáz éves felújított kápolnáját látjuk meg. A film, amit szűk körben nézünk, de bízom benne, hogy fölfedezi magának a Duna TV, akik májusban már forgattak itt, és a szennyvíztisztító telep vezetője azt mondta nekik, hogy attól van bűz, hogy erjed a nádszár, egészen drámai állapotot mutat. Gyöngy Árpád módszertani mozijában hosszúkás, arasznyi, szem alakú katonalégylárvák araszolnak kifelé a mederből, egymás után, tömegesen, az árokpart felé. Aztán az aszfaltra. A forró úton, ha autók tapossák szét őket, belükből szennyvíziszapot passzíroznak ki. Amik átérnek, gyűrűznek a kertekbe. Egy asszony azt mondja, ki nem megy a kertbe gyomlálni. Félmeztelen férje kezében a villás farkú kiskapa. Azzal irtja az aszfaltról a dögöket, "megelőző csapást" mérve a férgekre, ami a nemzetközi jogban ismeretlen fogalom. A házát, a gyerek homokozóját menti, mert ezek előtt nincs akadály, és közben ezt mondja: "Az urbanizáció csodája! Sz… van a patakba'. Látod, Árpikám, ezt már elértük!" – és kitárja a kezét, benne a kiskapa.
ÁNTSZ: a szennyezés megszűnt
Az a baj, hogy Budajenőn tényleg a kertek mellett folyik el a csatornapatak. Állítólag a biatorbágyi halastóba torkollik. Vannak itt egészen kicsiny udvarok is, melyek a patakra rúgnak. A patak és a ház hátsó verandái között úgy húsz-harminc méteres lehet a közelség. A macskák dögök után kutatnak, a helyiek azt mondják, madártetemeket is láttak már. A falu jegyzője egyfolytában írja leveleit az ÁNTSZ-nek és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnek. A bűz masszívan tartja magát, az akták jönnek-mennek. Már amikor válaszra méltatják. "2003. március 27-én kelt levelünkben kerestük meg Önöket, hogy a Budajenő községet és Telkit összekötő patak szennyezésének ügyében, mint hatóság, intézkedésüket kérjük. Kértük a kivizsgálást, de sajnálatos módon eddig semmiféle választ nem kaptunk Önöktől. (…) Budajenő, 2003.04.22. A polgármester, aki egyben országgyűlési képviselő, egyelőre arról beszél, hogy meg kell őrizni a jó viszonyt, jobb a békesség, és találnak megoldást. A helyi lap szerint Telki 2004-re épít egy "puffermedencét", ahol csúcsidőben, reggel és este tárolni lehet a szennylevet. A tisztított szennyvízről viszont nem tudja senki, mennyire lesz tiszta. Az ÁNTSZ Budakörnyéki Városi Intézete tavaly februárban megállapította, hogy "a szennyezést a tisztítótelep okozta. Az üzemeltető a szennyeződést okozó cső végét lezárta.
A fentiek alapján a szennyeződés megszűnt." Ez a hatóság véleménye. Szerintem a szennyezés nem sz?nt meg. Akik szerint nem szűnt meg, azokat erősíti az ÁNTSZ Pest Megyei Intézetének augusztusi vizsgálati eredménye is: kétmillió coliform baktériumot találtak százmilliliterenként, míg a határérték tízezer!A birtoklás zavartalansága
Egyesek birtokvédelmi eljárást fontolgatnak, dr. Illés Zoltán, a parlament Környezetvédelmi Bizottságának alelnöke ügyészségi eljárást kezdeményez, és ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést tudatos környezetszennyezés miatt. Zsámbékig autóval visznek, onnan gyalog megyek haza, Mányon át. Az egész térség, az én falum is a Zsámbéki-medencéhez tartozik. Magyar Elemér ügyvéddel való beszélgetésem jut eszembe. Egyszer azt mondta nekem, hogy "az is birtokháborítás, ha valaki rendszeresen az ajtód előtt végzi el a dolgát. Azért számít birtokháborításnak, mert a birtoklás zavartalansága sérül, miközben semmiféle társadalmi érdeket nem szolgál, hogy az ablakod alatt végezzék a dolgukat." Hívom Magyar Elemért. Azt mondja, jó hogy van törvényi hely, de most majd fehérköpenyes szakértők kezdenek futkosni a parton befőttesüveggel, kitenyésztik a tenyészetet, és elmúlik egy nyár csukott ablaknál, mire valamilyen hatóság megállapítja, hogy büdös van, és elpusztult egy patak. De ezt mindenki tudja.
Egyszer kikértem egy ívet a bírságokról a szakhatóságtól, az adatok közérdekűségére hivatkozva. Volt olyan ipari szennyezés egy patakon, ahol tizennégyezer forintos büntetést szabtak ki egy nemzetközi cégre. Ezek után mi kérdés? Kinek tegyem fel? Inkább megkérdeztem a budajenői embereket, hogy mit kellene tenni. Szerintük az lenne a legjobb, ha azt a szennyvízfelesleget, amit a tisztító nem bír, már a jövő héttől kocsikkal szállítanák el, kerül, amibe kerül.
Az embernek általában egy otthona és egy élete van. Még Budajenőn is.
(A Budapesti Nap két hetig tartó cikksorozata révén kapott sajtónyilvánosságot a két éven át tartó telki-budajenői patakszennyezés.)
Utolsó kommentek